TANFOLYÁS

Az ember próbálkozik, mint a kutya. Aztán az embernek az orrára koppintanak:

- Mit képzelsz? Nem szabad!

- Most nem lehet!

- Sajnos nincs rá pénzünk...

- Majd ha nagyobb leszel, azt csinálsz, amit akarsz. De most nem.

Miután mindig vissza kellett fognom magam, elég későn érő típus lettem. 42 évesen iratkoztam be a gimnáziumba, és 46 évesen lettem érett - legalábbis a papír szerint. :)

47 éves koromban számítógépes szoftverüzemeltető lettem. Bár ilyen munkakör már nincs Magyarországon, örültem neki, hogy most már hivatalosan is elismerték, hogy értek a kompjúterekhez. Nem annyira, mint szeretnék, de azért... ott vagyok valahol a hozzáértők között.

Persze nem volt elég. Nem is tudtam mit kezdeni ezzel, esetleg helpdesk-esnek mehetek el - magyarul telefonos kisasszonynak -, de azt eldadogtam volna: ha esetleg felvesznek, hamarosan megszűnik a munkaviszonyom. Böngészgettem a Neten a hirdetéseket, de pénzem nem volt egy komolyabb sulira. Pont akkoriban tettek tönkre minket - magukat és engem - a bátyámék azzal, hogy minden pénzt (és az nem volt kevés!) elherdáltak, az utcára kerültünk, ki kellett mennünk külföldre szerencsét próbálni. (Nem sikerült.) Amikor visszajöttünk, láttam a Forrai Magániskola hirdetését: ötvenvalahány ezer forintért kétéves rendszergazdai tanfolyam. Istenem!... De jó lenne, ha ez összejönne! (Nem jött össze.)

Idén nyáron viszont kiszúrtam az Üzletemberképző Szakközépiskolát! Forraiéknál éppen megszűnt a rendszergazda képzés, esetleg webmesternek mehettem volna, de itt rátaláltam a frankóra! Sokkal olcsóbban ugyanúgy két év alatt kitanítanak álmaim munkakörére, és még diákigazolványt is kapok!

Heti két alkalommal van tanítás, pénteken délután és szombaton délelőtt kb. 6-7 tanórában. Ez nagyszerű - gondoltam -, hiszen két nap anyagát a rákövetkező 5 nap alatt csak meg tudom tanulni! Egy csomót gyakorolhatok is, benne lesz a kezemben minden!

Aha!... Tegnap volt egy felmérő, 16 pontból kaptam hetet. Az majdnem a fele! - mondhatnánk napsugaras optimizmussal, ha Albert, az egyik tanár fel nem homályosított volna: a vizsgán 50%-tól kettes. Na ja! Ha nem tanulom meg az alatt az 5 nap alatt az anyagot, akkor nem is fogom tudni! Ráadásul minél később állok neki az anyag elsajátításának, annál többet kell majd bepótolnom.

Szóval vigyázni kell!

Illetve tanulni! :)

Egyébként nem megy olyan nagyon rosszul! Hálózatokról azelőtt sem olvasgattam sokat. Úgy voltam vele, hogy ha esetleg a szabványokkal lesz dolgom, kinézem egy szakkönyvből, vagy felütöm az Internetet, azon úgyis minden rajta van. Persze volt valami halványlila segédfogalmam a rétegekről (egy hacker book-ban olvastam erről, meg pl. az Internet felépítéséről, működéséről), a hálózati topológiát pedig tanultuk is szoftverüzemeltetőin. De annyit foglalkozunk az OSI-val, hogy arról azt hittem, hogy protokoll. Hát nem az, és ezt most már te is tudod! Ha bármilyen vizsgán kérdezik, nyugodtan kijelentheted, hogy nem protokoll, és hazudik, ha valaki mást mond!

De nem is megy minden simán! Ma például késtem pár percet, az egész osztály előtt ott volt kinyitva az MS Project program. Nekem tíz percbe is beletelt, mire megtaláltam, hogy honnan lehet megnyitni. Nem, nem a Start menüből, és a C:\Program Files között sem volt! Előbbi helyről meg hiányzott a Futtatás opció.

Nem! Hanem a K meghajtón kellett megkeresni, valamilyen részét átmásolni a Dokumentumokba, de végül is ki lehetett tenni az indító ikonját az Asztalra...

Á, nincs vége a tortúrának, mert egy szünetről is késve értem vissza, és lemaradtam a Moodle oldalon (a suli weboldalán a képzéssel kapcsolatos dolgok vannak itt) a kurzusokra való jelentkezésről. Nem egyszerű, mert jelszó kell hozzá, ezért maradtam le. Tanítás után elkaptam a tanarat - nehéz volt, mert hárman is körbeugráltuk, mindannyian előbb akartunk végezni a másik kettőnél -, hogy küldje el az email címemre. A hozzáférést - hogy hol találom az egyes kurzusokat a weboldalon belül - megkaptam, a jelszavakat nem...

Szóval nem unatkozom, és ennek örülök! :D Már gimiben rájöttem, hogy szeretek suliba járni, csak tanulni ne kellene!...

HOLDUDVAR

A Holdudvar a Margitszigeten található, egy kerthelyiség, 2006 óta a Casino utódja. De az első-hátsó homlokzaton még ott van a régi neve is.

Tavaly kerültem oda, július közepén. A sógornőm ajánlott be, ők adták az éjszakai műszakot a klotyón, de csak akkor fogadtam el a munkát, amikor kiderült, hogy nem ő és a bátyám lesznek a főnököm, hanem bejelent a hely.

Nyilván sokat nyomott a latban, hogy beszélek angolul. Ez sem bratyóról, sem a feleségéről nem mondható el. Takarítani utálok, de ezt nem mondhattam, hiszen vécés bácsinak jelentkeztem. :)

Annyira sok pénzem lett, hogy akkor vettem ezt a laptopot, egy tablet pc-t (eredetileg e-book olvasót akartam), később egy mp3 lejátszót is, hogy ne a tabletről kelljen zenét hallgatnom mondjuk a villamoson. Na meg a kaja! Akkor még nem ismertem a Keletinél a Szendvics boltot, de sűrűn ettem szalámit és sajtot. Azon belül is az olcsóbbakat, de azért minőségi dolgok voltak. Rendszerint a Csarnokban vettem fele annyiért, mint mondjuk a Tesco árak. A tabletnek nagy hasznát vettem, hiszen rengeteg könyv belefér, és a vécében aztán volt idő olvasni! Elég volt olyan fél óránként benézni, hogy mit műveltek a csajok (sokkal csúnyábban hagyták ott a dolgokat, mint a férfiak!), gyorsan helyre kalapáltam, és ültem vissza olvasni.

Szeptember utolsó két hetében már csak hétvégén voltunk nyitva. Október 2-án pedig csupán a fizetésemért és a kijelentkező papírokért kellett bemennem. Aztán volt egy záróbuli is, de azt lemondtam. Ihattam volna ingyen, amennyi belém fér, de egyedül éreztem volna magam, nem érte volna meg.

Idén már áprilisban kezdtem. Jó volt, hogy visszahívtak, ősztől tavaszig szinte egy fillér bevételem sem volt. Most szeptember közepével zárt a hely, és hiába, hogy sokkal korábban kezdtem az idényt, borzalmasan gyorsan telt el a nyár!
Persze ott volt az árvíz, két hétig zárva volt az egész Sziget, hiszen hiába a homokzsákok a futópályán körben, a Duna magas vízállása  felhozta a talajvizet. Egy-két fa ki is dőlt, a laza talaj nem bírta el.

Próbáltam olyan dolgokra költeni, ami esetleg később pénzt hoz, de eddig nem sikerült egy fillért sem kicsiholni semmiből. Egy kicsit felspéciztem a gépemet, de igazság szerint még ez volt az egyik legkisebb kiadásom, amin nem élelmiszert vettem.

Voltak érdekes dolgok, például a férfivécében a középső boxban (három van) csorgott a víz. Megnéztem, mitől, hát egy kis nylon zacskó volt beledobva. A kábítószert mérik ilyesmiben. Miután felszippantotta az illető a fehér kristályokat vagy a sárgás port, a tartályba dobta, ahonnan nem ment le a vízzel, de nem is engedte a záróelemet a helyére kerülni.
Kisebb javításokért nem kellett a karbantartót hívni, egész otthonosan mozogtam a tartály, vagy a papírtartó zárjának javításában. Jól éreztem magam ott a klotyón, és ha maga a hely nem is hiányzik, azért a munka, és persze a fizetés igen. Nagyon messze van még a tavasz, és egyáltalán nem biztos, hogy visszahívnak.

Na, hát ez nem lett valami vidám bejegyzés, nosztalgiáztunk egy kicsit. Legközelebb azért megpróbálom feldobni egy kicsit a hangulatot! Addig is legyetek rosszak! :D