Miért és miről muszáj hazudni egy állásinterjún?
Az esetek többségében a HR-esek
olyan álláskeresőket hívnak be interjúra, akik teljes ellentétei a menedzsment
által elvártaknak. Amíg a HR-esek arra koncentrálnak, hogy az új alkalmazottak
"jól viselkedjenek a homokozóban", azaz beilleszkedjenek a
vállalatba, és ne legyen velük probléma, addig napjaink vállalkozó
menedzsmentje gyakran épp úgy véli, hogy olyan emberre van szüksége, aki még
csak a homokozó közelébe sem megy. Így alakul ki a paradoxon: ahhoz, hogy az
utóbbihoz közel kerülhessünk, hazudni kell az előbbinek.
Nézzük ezt a
gyakorlatban: amikor a HR-es megkérdezi: "Hogyan dolgozol
csapatban?". Nos, a Föld legtöbb okos és innovatív embere sehogy - vélekedik Mark Stevens marketingszakember. Nem azért, mert
problémás emberek lennének, csak szimplán azért, mert jobban dolgoznak egyedül:
összeállítani egy szoftvert, egy matematikai formulát, egy kreatívot, és még
sorolhatnánk. Azonban ha azt válaszolnánk: "Sehogy. Nem szeretek másokkal
együtt dolgozni. Szerintem akkor vagyok a legjobb, ha magamban dolgozhatok. Az
egyetemi professzorom is "magányoskának" hívott.", a HR-es
univerzum erre az őszinte válaszra azt felelné: a KÖVETKEZŐT! Einstein és
Newton valószínűleg fennakadna a rostán.
Számos
cégnél felmerülhet így a probléma: miért van az, hogy a menedzsment elé, a
felvételi interjúk második körében sorozatosan olyan emberek kerülnek elő, akik
nem kompetensek az adott munkára. A megoldást a HR osztályon kell keresni,
hiszen ők azok - akik bár a legnagyobb jó szándékkal, de - kisorozzák azokat az
embereket, akik a feladatra tökéletesen megfelelnének (a geek-ek és a
magányoskák). A vállalatok gyakran ezért korlátozzák a HR feladatkörét a bérek
és fizetések, a munkavállalói juttatások területére.
Nézzünk még egy
tipikus kérdést: "Miért szeretnél a cégnél dolgozni?" A legtöbbször
az őszinte válasz a következő lenne: "Szerintem ez a legjobb hely, hogy
megcsináljam a szerencsémet, még mielőtt 35 leszek. Szuper lenne részesedni a
részvényekben." A válasz hallatán biztosan a vészkijáraton távolítanák el
a jelentkezőt. Ahhoz, hogy a következő szintre, azaz a menedzsment elé
kerüljünk, hazudnunk kell: egy fantasztikusan csillogó versikét kell költenünk
a cég innovatív kultúrájáról, vagy a zseniális alapítókról.
A jó öreg
közmondás, miszerint "csak légy önmagad" a vesztesek mondata, és
egyáltalán nem állja meg a helyét a felvételi procedúrában. Ehelyett annak kell
lenni, akit a HR akar. Az esetek többségében pedig hazudni kell, hogy az elé az
ember elé kerüljünk, aki igazán számít. És akinek 180°-kal másabb a véleménye
és a gondolkodása, mint a HR-nek, legyen az az élet, a cég vagy a siker témája.
Nem szabad
azonban azt gondolni, hogy a hazugság egy helyes döntés és minden szituációban
alkalmazható. Mindenki szemében többet ér az őszinte ember, de ha valaki
egyszer bekerül ebbe a rendszerbe, akkor meg kell tanulnia táncolni benne.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése