Nagyon véletlen volt ez, semmi elhatározás nem volt benne. Mindamellett eléggé sorsszerűnek tűnnek az események.
Már napokkal azelőtt volt egy késztetés bennem arra, hogy rövidebb hajat csináljak magamnak. Június 21-én, vasárnap, mintegy félálomban követtem el a dolgot. Egyedül voltam a Miki sashegyi kéglijében, és felébredés után gyakorlatilag rögtön kivettem a szekrényből a Philips hajvágómat, kimentem a fürdőbe és megálltam a tükör előtt. Még meg is néztem a távtartót, hogy jól van-e beállítva. A múltkor ugyanis teljesen kihúzott állapotban kb. 2.5 centis hajat nyírtam magamnak. Hát most is végállásban volt, csak nem a külső, hanem a belső végében. Behajoltam a mosdó fölé és nekiálltam nyírni.
Furcsa volt, hogy milyen nagy darabok jönnek le a fejemről, de nem izgatott különösebben a dolog. Hanem amikor felnéztem és megláttam magam a tükörben, jobb oldalon már nem volt hajam.
Választanom kellett: Vagy középen meghagyok egy csíkot punkosra eresztve, vagy legyógyítom az egészet skin stílusban. Előbbi jobban tetszett volna, de az utóbbi mellett döntöttem. Ha már, akkor legyen egyforma!
Mostanra szántam el magam, hogy közzétegyem új kinézetemet. Az vigasztal csak, hogy nem sokan látják. (Bár már ma is volt 2 látogatóm még 9:30 előtt, fogalmam sincs, ki lehet, hiszen senki nem hagy üzenetet.)
Hát tessék, lehet röhögni, szörnyülködni, vagy bólogatni:
- Ugye, megmondtam! Mire jó az a hosszú haj? :D
Plüssfejű vécé selfie a Holdudvar tunnelvégtelenjében
Pénzbehajtásról lenne szó? Mondjad, öcsém, ki az áldozat?
Ezt meg csak úgy ajándékba a cipóképű, plüssfejű vécés bácsitól
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése