Esküszöm, hogy már eldöntöttem, hogy felteszem ezt a klipet, amikor megtudtam, hogy hollandok!
Igen, mert azzal vádolhatnátok, hogy túlságosan részrehajló vagyok a hollandokkal szemben. Pedig nem, legalábbis ebben az esetben nem így van.
Ugyanis még jópár évvel ezelőtt a Kukinál hallgattunk Gerdesits Ferencet, aki '47-ben született (a Wikiről lestem le) operaénekes. Persze akkor még nem volt YouTube, meg hogy a Google majd megkeresi, a Clipconverter vagy a YTD meg le is tölti stb. Kazettán volt meg neki, mint minden más, és nem adta kölcsön az Istennek sem! Ősmetál volt a címe a lemeznek, és az egyik száma ez volt, de nem ennyire gyorsan. Lendületes rocknóta volt az is, névtelen, de profi zenészekkel előadva. Na de az eredeti!...
Na itt van, tessék!
Szóval ez egy '73-as felvétel, és garantálom, hogy koncerten ugyanígy szól (nézz csak utána!), tehát nem kizárt, hogy élőzene. Egyszerűen fenomenális, amit csinálnak, ma is simán megállnák a helyüket ezzel a tudással.
Thijs van Leer úgy néz ki, mint aki másfél kilogramm amfetamint reggelizik, két dupla presszókávé között, és azóta látja is a hangokat, Jan Akkerman még kinézetre is hozza a Radics Béla féle feelinget, és hát a basszeres és a dobos is durvajó.
És, mint annyi helyen írtam (asszem kettő, az is a Faszbúkon), nagyon sokra értékelem a zenei humort, mert talán az átlagnál is komolyabb felkészültség áll mögötte.
Rengetegen feldolgozták, de maradtak a Futottak még kategóriában - az én szememben legalábbis. Egyébként itt van a Gerdesits féle is, szerintem ebben a legjobb a hang:
Más:
Igen, fordult végre a kocka, de ezt majd holnap írom meg, hacsak el nem cseszem az időt. Ha igen, akkor holnapután, akkor úgyis zárva lesz a könyvtár, lesz időm otthon összebarkácsolni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése